2011. július 26., kedd

ArtMUSE No1

nézni:

http://vimeo.com/26624841




Living Room :: audioreactive mapping installation

@ ArtMUSE festival in Bocholt, Germany
artmuse.eu/​bocholt/​

created by
Elektro Moon Vision [Elwira Wojtunik and Popesz Csaba Láng]

dancer: Bernadett Jobbágy

2011. július 21., csütörtök

Mederos Antonio szemével... lufik a Gödörből



... just good to have a photographer friend, who is one of the best of ever... 
avagy: ami maradt a Gödörben tartott performance-ból
[2011 július]

2011. július 13., szerda

4-6-7 párbeszédek

[2011.06.13.]
- Áá, ez nem tragédia, ne zsongíts már! - mondtam a lánynak - na és, ha megnősül. Örülj vele!
- Ki ez a Julien? - kérdezte a fiú mellettem.
- A lány francia szerelme - válaszoltam.
  Tulajdonképpen úgyis csak álmodoztál róla már jó ideje - folytattam a vigasztalást.
- Na, szépek vagytok, mondhatom! - morgott ránk a fiú - valakivel éltek, s másra vágyakoztok.
- Jaj, ne legyél már ilyen! - kérleltem - Tudod, hogy így működünk. Valaki kell, akivel az álmainkban randevúzhatunk. De vigasztaljon a tudat, hogy valaki meg épp rólad álmodozik, valahol. Valaki, aki az együtt töltött néhány jól sikerült napból enged következtetni a veled való életre - mondtam - s ó, mekkorát téved! - tettem hozzá, de már csak gondolatban.
Ó, mekkorát tévedünk...
fd

2011. július 10., vasárnap

"..."

"...körökké kötődni sokakkal, növekvő térré válva..."
[Rilke]

Összefüggés

[2011. júli. 06.]
Ami nem növekszik, az csökken -
ez az Univerzum rendje.
Folyamatos tágulás,
folyamatos szűkülés.
Folyamatos távozás,
folyamatos érkezés.
Folyamatos születés, és
folyamatos halál.
Mert ami nem növekszik,
az tényleg csökken.
Nincs állandó: halj meg hát!
gdg

Kontaktus

[2011. júni. 29.]
Tánc és ölelés között, az izzadtságodban csúszdázva
tollak, húzlak - érzem, hogy emelsz.
Nem zavar a szagod, nem zavar a szőröd,
az áthűlt vizes pólód, a forró leheleted.
Nem zavarsz, ha nem tökéletesen érzel,
s az sem zavar, ha téged bármi megzavar -
de úgy hiszem, most téged éppúgy, semmi sem zavar...
Néha észreveszem, hogy néznek - s ilyenkor kicsit minden zavar,
hisz kapcsolatot viszünk a világ elé.

Peregnek, foszlanak a fehér buborékok -
azt sem tudom, honnan jöttél,
azt sem tudom, milyen nyelven szólítanálak,
ha nem a testünk beszélne épp.

Izzadtságok, izmok, leheltelek -
test-meleg ölelés -
egyensúly -
napfénnyel kevert levegő jön-megy a nyitott ablakon.

Ha akarom, nem történik meg,
ha hagyom, minden történik - s minden, éppen jól.

Időn kívül

[2011. júli. 09.]
Ők most kívül esnek
az időn, most nem is
öregszenek, tulajdonképpen 
épp fiatalodnak ők, 
az erkély szélén, a 
lámpasor fényében, 
egymásban elmerülve -

Mint zápor utáni, frissítő zuhany - 
hullott ránk a szépség.
gh

Tegnap még...

[2011. júli.10.]
Tegnap még nem létezett.
Tegnap még nem volt
külön helyem a számára-
s már el is tűnt.
Mára, a tegnap még ki sem
alakult hely bennem, üressé vált -
Hiányzik.
Kiszakadt belülről egy épp
csak születő darab.

Az elengedni-tudás...
Meghalni-tudás....
Emlék minden, ami nem
éppen most történik.